①Névleges méret és tényleges méret
A、Névleges méret: a szabványban szabályozott névleges méret, a felhasználó és a gyártó által elvárt ideális méret, valamint a szerződésben feltüntetett rendelési méret.
B、Tényleges méret: ez a gyártás során kapott tényleges méret, és ez a méret általában nagyobb vagy kisebb, mint a névleges méret. A jelenségeket deviációnak nevezzük.
②Eltérés és tolerancia
A, Eltérés: a gyártás során, mivel a tényleges mérettel nehéz elérni a névleges méret követelményeit, pl. a tényleges méret gyakran nagyobb vagy kisebb a névleges méretnél, ami megengedhető különbség a tényleges méret és a névleges méret között. A pozitív eltérést pozitív eltérésnek, míg a negatív eltérést negatív eltérésnek nevezzük.
B、Tűrés: a szabványban szabályozott pozitív és negatív eltérés abszolút értékeinek összegét tűrésnek, más néven „tűrési zónának” nevezik.
③ Szállítási hossz
A szállítási hosszt a felhasználó által igényelt hossznak vagy szerződési hossznak is nevezik. A szabványban számos előírás található a szabványban szereplő szállítási hosszra vonatkozóan, az alábbiak szerint:
A、Közös hossz (más néven véletlenszerű hossz): a szabványban szabályozott hossztartományon belüli és rögzített hosszkövetelmények nélküli hosszt közös hossznak nevezzük. Például a szerkezeti csőszabványban szabályozzák, hogy: a melegen hengerelt (extrudált, expandált) acélcső általános hossza 3000 mm -12000 mm; míg a hidegen húzott (hengerelt) acélcső általános hossza 2000-10500 mm.
B、Vágott hossz: a vágási hossz gyakran a közös hossz tartományába esik, és a szerződésben megkövetelt bizonyos rögzített hosszúság. Abszolút vágási hosszt azonban nem mindig lehet tényleges üzemben kivágni, így a vágási hossz megengedett pozitív eltérését a szabvány szabályozza.
Vegyük például a szerkezeti csövet:
A méretre vágott cső késztermék aránya jóval alacsonyabb, mint a közös hosszúságú cső, így a gyártó által megfogalmazott áremelési igény ésszerű. Az egyes vállalkozások áremelési ütemei nem következetesek; az alapárak alapján általában 10%-kal emelhető az ár.
C、Dupla hossz: a dupla hosszúságnak a szokásos hossz tartományán belül kell lennie, az egyedi dupla hosszt és a teljes hossz többszörösét fel kell tüntetni a szerződésben (például 3000 mm × 3, azaz 3000 mm hármasa , teljes hossza 9000 mm). A tényleges működés során a teljes hosszhoz hozzá kell adni egy 20 mm-es megengedett pozitív eltérést, valamint minden dupla hosszúság vágási határát. Vegyük például a szerkezeti csövet, a ≤159 mm átmérőjű acélcső esetében a szükséges vágási határ 5-10 mm; 10-15mm a ＞159mm átmérőjű acélcsőhöz.
Ha a szabványban nincs előírás, akkor a dupla hossz-eltérést és a vágási határt a szállítónak és a vevőnek is meg kell alkudnia, és a szerződésben fel kell tüntetnie. Ugyanúgy, mint a vágási hossz, a dupla hossz nagymértékben csökkentheti a vállalkozás késztermék arányát, így a gyártó által megfogalmazott áremelési igény ésszerű, az áremelés mértéke pedig lényegében megegyezik a vágási hossz áremelési ütemével.
D、Tartomány hossza: a tartomány hossza általában a közös hossztartományon belül van; abban az esetben, ha a felhasználó fix hossztartományban igényli a hosszt, azt a szerződésben fel kell tüntetni. Például: a közös hosszúság 3000-12000mm, míg a vágási hossz 6000-8000mm vagy 8000-10000mm.
Látható, hogy a tartományhosszra vonatkozó követelmények könnyebbek, mint a vágott hossz és a dupla hossz, de szigorúbbak, mint a közös hossz, és ez csökkentheti a vállalkozások késztermékarányát. Ezért a gyártó által előterjesztett áremelési igény ésszerű; az alapárak alapján általában körülbelül 4%-kal növelhető az ár.
④ Egyenetlen falvastagság
Az acélcső falvastagsága nem lehet azonos, a keresztmetszeten és a hosszcsőben objektíven egyenetlen falvastagságok is előfordulhatnak, pl. egyenetlen vastagság. Ennek az egyenetlen jelenségnek a szabályozására az egyenetlenség megengedett indexei az acélcső szabványban szerepelnek; általában szabályozva nem haladhatja meg a falvastagság tűréshatárának 80%-át (amelynek imknesse a szállító és a vevő közötti egyeztetés után kerül szabályozásra).
⑤Ellipticitás
A kerek acélcső keresztmetszetének külső átmérője egyenetlen lehet, azaz a maximális külső átmérő és a legkisebb külső átmérő nem lehet egymásra merőleges, a maximális külső átmérő és a minimális külső átmérő közötti különbség ellipticitás (ill. nem kerek fokozat). Az ellipticitás szabályozása érdekében bizonyos acélcső szabványok szabályozzák a megengedett ellipticitási indexeket; általánosságban szabályozva nem haladhatja meg a külső átmérő tűréshatárának 80%-át (amit a szállító és a vevő közötti egyeztetés után kell megvalósítani).
⑥Görbület
Az acélcső a hosszirány mentén görbe vonalú, az ábrákkal jelzett hajlítási fokot görbületnek nevezzük. A szabványban szabályozott görbület az alábbiak szerint két kategóriába sorolható:
A、Lokális görbület: 1 méter hosszú vonalzóval mérhető a húr magassága (mm) a maximális hajlítási helyen, pl. helyi görbületi érték, mértékegysége mm/m, például: 2,5 mm/m. A módszert alkalmazzák a csővég görbületére is.
B、A teljes hossz teljes görbülete: húzzon meg egy zsinórt a cső mindkét oldalán, hogy megmérje az acélcső hajlítási helyének maximális húrmagasságát (mm), majd alakítsa át a hossz százalékára (m), a teljes görbület az acélcső hossziránya mentén.
Példa: az acélcső hossza 8 m, a maximális húrmagasság pedig 30 mm, így a cső teljes görbülete:
0,03÷8 m×100%=0,375%
⑦ A méret meghaladja
A méret túllépése a szabványt meghaladó méret megengedett eltérésének is nevezhető. Itt a „méret” főként az acélcső külső átmérőjére és falvastagságára vonatkozik. Általában valaki a mérettúllépést „tűrés túllépésnek” nevezi, de az eltérés és a tűrés egyenlővé tételének ez a módja nem szigorú, hanem „eltérés túllépésnek” kell nevezni. Itt az eltérés lehet „pozitív” vagy „negatív”, a „pozitív” eltérés és a „negatív” eltérés alig haladja meg a standardot egyszerre ugyanabban az acélcső tételben.
Feladás időpontja: 2018.11.16
